ιὡκα

Från Gonjo wiktionary
Hoppa till navigering Hoppa till sök

Substantiv

ιὡκα(ιὡκα)

  1. stol

Deklination

Inflektion
Obest. Obest. p. Best. Best. pl. Gnom Gnom p Neg Neg p Int.
Verbkasus
Absolutiv ιὡκεν ιὡκειν ιὡκον ιὡκοιν ιὡκαν ιὡκαιν ιὡκυν ιὡκυιν ιὡκων
Ergativ ιὡκεϧ ιὡκειϧ ιὡκοϧ ιὡκοιϧ ιὡκαϧ ιὡκαιϧ ιὡκυϧ ιὡκυιϧ ιὡκωϧ
Dativ ιὡκεσ ιὡκεισ ιὡκοσ ιὡκοισ ιὡκασ ιὡκαισ ιὡκυσ ιὡκυισ ιὡκωσ
Lokativ ιὡκεμ ιὡκειμ ιὡκομ ιὡκοιμ ιὡκαμ ιὡκαιμ ιὡκυμ ιὡκυιμ ιὡκωμ
Ablativ ιὡκεϥ ιὡκειϥ ιὡκοϥ ιὡκοιϥ ιὡκαϥ ιὡκαιϥ ιὡκυϥ ιὡκυιϥ ιὡκωϥ
Instrumentalis ιὡκεφ ιὡκειφ ιὡκοφ ιὡκοιφ ιὡκαφ ιὡκαιφ ιὡκυφ ιὡκυιφ ιὡκωφ
Abessiv ιὡκεθ ιὡκειθ ιὡκοθ ιὡκοιθ ιὡκαθ ιὡκαιθ ιὡκυθ ιὡκυιθ ιὡκωθ
Essiv formal ιὡκεγ ιὡκειγ ιὡκογ ιὡκοιγ ιὡκαγ ιὡκαιγ ιὡκυγ ιὡκυιγ ιὡκωγ
Kausativ ιὡκελ ιὡκειλ ιὡκολ ιὡκοιλ ιὡκαλ ιὡκαιλ ιὡκυλ ιὡκυιλ ιὡκωλ
Substantivkasus
Genitiv ιὡκεβ ιὡκειβ ιὡκοβ ιὡκοιβ ιὡκαβ ιὡκαιβ ιὡκυβ ιὡκυιβ ιὡκωβ
Essiv-modal ιὡκεχ ιὡκειχ ιὡκοχ ιὡκοιχ ιὡκαχ ιὡκαιχ ιὡκυχ ιὡκυιχ ωχ
Komitativ ιὡκερ ιὡκειρ ιὡκορ ιὡκοιρ ιὡκαρ ιὡκαιρ ιὡκυρ ιὡκυιρ ιὡκωρ
Kasuslös form
ιὡκε ιὡκει ιὡκο ιὡκοι ιὡκα ιὡκαι ιὡκυ ιὡκυι ιὡκω