ἡυαω

Verb

ἡυαω (ἡυαω)

1. veta, ha kunskap om

Konjugation

	Gnomisk presens	Presens realis	Preteritum	Futurum	Infinitiv
Indikativ	{{{1}}}ὸ	{{{1}}}ὰι	{{{1}}}ὰ	{{{1}}}ὶ	{{{1}}}αω
Subjunktiv	{{{1}}}ὲ	{{{1}}}εηὰι	{{{1}}}εηὰ	{{{1}}}ὲι	{{{1}}}εω
Optativ	{{{1}}}ειλὸ	{{{1}}}ειλὰι	{{{1}}}ειλὰ	{{{1}}}ειλὶ	{{{1}}}ειλαω
Jussiv	{{{1}}}οχὸ	{{{1}}}οχὰι	{{{1}}}οχὰ	{{{1}}}οχὶ	{{{1}}}οχαω
Potentialis	{{{1}}}αγὸ	{{{1}}}αγὰι	{{{1}}}αγὰ	{{{1}}}αγὶ	{{{1}}}αγαω
Dubitativ	{{{1}}}ωπὸ	{{{1}}}ωπὰι	{{{1}}}ωπὰ	{{{1}}}ωπὶ	{{{1}}}ωπαω
Permissiv	{{{1}}}ιαωὸ	{{{1}}}ιαωὰι	{{{1}}}ιαωὰ	{{{1}}}ιαωὶ	{{{1}}}ιαωαω
Permissiv (extern)	{{{1}}}ωμὸ	{{{1}}}ωμὰι	{{{1}}}ωμὰ	{{{1}}}ωμὶ	{{{1}}}ωμαω
Admirativ	{{{1}}}ωκερὸ	{{{1}}}ωκερὰι	{{{1}}}ωκερὰ	{{{1}}}ωκερὶ	{{{1}}}ωκεραω
Imperativ	{{{1}}}ὺ	{{{1}}}ὺ		{{{1}}}ὺι